Vannak olyan könyvek, amelyek megkapják életünkben a ’meghatározó’ jelzőt. A Zöldlámpa (nekem) pont ilyen. Mert őszinte. Mert egyszerű.

Sosem voltam rajongó típus, nem voltam oda színészekért és zenészekért, ha megnéztem egy filmet, egy színdarabot, meghallgattam egy dalt, vagy tetszett, vagy nem. Nem az alapján döntöttem el, hogy szeretem-e, hogy ki játszik benne vagy ki játssza el. Matthew McConaughey-t sem azért csípem, mert hűmennyirejópasi, inkább valahogy mindig tetszettek a sztorik, amikben és a karakterek, akiket eljátszott. Sokan jót nevettünk a Hogyan veszítsünk el egy pasit 10 nap alatt? vagy a Bolondok aranya képkockáin, a Mielőtt meghaltamban nyújtott alakítását csak lestük tátott szájjal, a True Detectives sorozatban megformált nyomozót pedig sokáig nem értettük – aztán megszerettük. És ez csak egy pár film a hosszú-hosszú sorban.

Aztán jött 2020 decembere és jött a Zöldlámpa. Amikor először szembejött, kérdés sem volt, hogy elolvasom-e. Aztán szépen kiderült, hogy az a fajta könyv, amit nem lehet letenni (legalábbis én majdhogynem egy szuszra olvastam el). Matthew McConaughey összeszedte több, mint 30 év naplóbejegyzéseit és hangfelvételeit, majd összegyúrta egy nagyon kerek kis sztorivá.

Nyolc fejezetnyi élet, emlékezés, gondolat, tanítás. Egy bonyolult, ám mégis egyszerű élet története, mondanivalója és tanulságai, zseniális egyszerűséggel megírva. Nehéz kiemelni belőle bármit is, ám úgy döntöttem, mégis megkísérlem és minden fejezetből kiragadok egy részt, ami adott valamit – komment nélkül. (Ettől függetlenül mindnekinek azt javaslom, ha teheti, olvassa el.) És le kell szögeznem, nem (csak) azért jó olvasni ezt a könyvet, amit mond, hiszen tele van általános dolgokkal, mindegyikünk életében jelen lévő problémákkal, helyzetekkel és érzésekkel. A hangsúly azon van, ahogyan elmeséli az életet.

És hogy mit jelent a zöldlámpa? Azt, hogy haladjunk. „Ez a könyv arról szól, hogy hogyan kapjunk el minél több igent a nemek világában és hogyan ismerjük fel, amikor egy nem igent is jelenthet. Ez a könyv a zöldlámpákról szól és annak tudatosításáról, hogy a sárga és a piros is előbb-utóbb zöld lesz.”

Az ember nem tökéletes és nem is kell, hogy az legyen. „Csupán” az a lényeg, hogy magadból hozd ki a legtöbbet, tudd az értékeidet, tudd, hogy mit akarsz és tudd, hogy minden relatív.

Első rész – Zsiványlogika

„Szerető családból jövök. Talán nem mindig kedveltük egymást, de mindig szerettük. Ölelkeztünk, puszilkodtunk, birkóztunk, verekedtünk. Nem tartottunk haragot. (...) Noha a felszínen talán kicsit kérgesek vagyunk, pontosan tudjuk, hogy ami minket csiklandoz, az másnak gyakran fáj – mert akár boldogulunk vele, akár tagadjuk, mi adjuk meg magunkat utoljára a balszerencsének.”

Második rész – Megtalálni a frekvenciánkat

„És miközben kezdtem bekattanni, azt mondogattam magamnak, hogy azért vagyok ott, mert meg kell tanulnom valamit, hogy van ebben jó is, hogy át kell jutnom a pokol túloldalára, és át is jutottam. Árnyék nélkül a fényt sem tudjuk igazán megbecsülni. Meg kell tántorodnunk, hogy meg tudjuk vetni a lábunkat. Jobb ugrani, mint zuhanni.”

Harmadik rész – Földutak és autópályák

„A ritkán járt út talán nem földút; egyeseknek talán az autópálya.

Robert Frostnak igaza volt, a ritkán járt úton múlhat minden.

De nem feltétlen azon a legkisebb a forgalom.

Talán csak személy szerint mi jártunk rajta keveset.

Az introvertált menjen ki a házból, ismerkedjen a világgal és az emberekkel.

Az extrovertált maradjon otthon és olvasson könyvet.

Néha ki kell mennünk oda.
Néha be kell mennünk oda.

Néha a ritkán járt út egy magányos csapás.

Máskor a zsúfolt metró.”

 Negyedik rész – A lejtőfutás művészete

„ Ha benne maradunk a folyamatban, önmagunkban, a csinálás örömében, sosem fogunk lefagyni a célnál. Miért? Mert nem a célvonalra gondolunk, nem az órát nézzük, nem magunkat figyeljük az óriás kivetítőn. Valós időben teljesítünk, ahol a hozzáállás maga a cél és nincs gólvonal. (...) Nyúlj messzebbre, legyen halhatatlan célvonalad, és váltsd a piros lámpát zöldre, mert a tető emberi találmány.”

Ötödik rész – Új lapot kezdeni

„Az emberek nem jó vagy rossz vitákat próbálnak megnyerni. Egymást próbálják megérteni. Ami nem ugyanaz.”

Hatodik rész – Nem a nyílvessző keresi a célt, a cél vonzza a nyílvesszőt

„(...) egyik élet vége, egy élet megtartása, egy új köszöntése -, ez a három dolog megrázza az embert, tisztánlátást eredményez, emlékeztet a halandóságra, és ezzel bátorságot ad, hogy keményebben, erősebben és igazabban élj. E három dolog hatására felteszed magadnak a kérdést:

- Mi számít?
E három dolog hatására felismered:
- Minden.

Hetedik rész – Légy bátor, válaszd a dombot

„Mi nekem a siker? Ezt kérdezgessük magunktól. Mi neked a boldogulás? Mi a te relevanciád? A válasz idővel változhat, ami rendben van, de tedd meg magadnak a szívességet: akármi a válasz, ne tégy olyasmit, ami veszélyezteti a lelkedet. Azt helyezd előtérbe, aki vagy, aki lenni akarsz, és ne tölts időt semmivel, ami ellenkezik a jellemeddel. (...) Az élet nem népszerűségi verseny. Légy bátor, válaszd a dombot, de előbb válaszold meg a kérdést: Mi az én dombom?”

Nyolcadik rész – Éld meg az örökséged most

„Számunkra, akik túléltük, relatív, hogy mikor és hogyan látjuk majd a hasznát annak, amin átmentünk ezekben a vészterhes időkben. Da ha külön-külön mind azon dolgozunk, hogy a változásokból egy értékközpontúbb és igazságosabb holnap legyen, a piros lámpás 2020-as év az élet visszapillantó tükrében elkerülhetetlenül zöldre változik, és talán az egyik legszebb időszaknak látjuk majd.”

„Relatívan élünk. Az élet az életrajzunk. Az a mi történetünk és a döntéseink a fejezetek. Tudunk úgy élni, hogy előre tekintve nézünk vissza?”

Képek: a Zöldlámpa című könyvből. 
https://greenlights.com